szept 172012
 

…nem akarok mást csak futást és…és…és valamit, ami ide illik és még rímel is. Hiába no, nem vagyok egy Lukács Laci. Ebből a Tankcsapda számból csavarintottam ki a fenti, némileg átalakított, és befejezetlenül hagyott kétsort:


Most éppen ez tetszik a legjobban futás közben. Elég jó lendületet tud adni. Van még pár ilyen kedvenc futózeném, majd linkelem azokat is.

Ma reggel volt a hétfő reggeli kettlebel edzés, gondolom, mert hétfő van. Szerintem nagyon jó volt. Az van, hogy bár érzésre nem csinálunk több (nehezebb, komplikáltabb) gyakorlatokat, mint ahova eddig jártam, mégis sokkal intenzívebbnek – és ezáltal fárasztóbbnak – érzem az új helyen az edzéseket. Lehet, hogy csak a korai időpont miatt. A fárasztósága (van ilyen szó?) ellenére mégis teljesen fittnek, és munkára késznek érzem magam utána. Most akkor már én sem értem, hogy fárasztó, vagy energiát adó-e az edzés, de végül is lehet, hogy is-is. Mindenestre élvezem, és ez jó.

Amit ma még élveztem, ahogy a címben is utaltam rá, az egy 10 km-es kényelmes kis futás volt a Rákos-patak mentén a Kerepesi úttól az M3-ig, és vissza. Kellemes idő volt, bár már sötét mikor elindultam. Szokni kell még, hogy hétköznap már nem nagyon lesz alkalmam világosban futni. A tempó teljesen kényelmes 6 perc körüli volt, semmi erőlködés, végig jó zenék, közepesen alacsony pulzus, és vigyorgás. Ilyennek kell lennie egy futásnak! Az utolsó pár km-en azért kicsit gyorsítottam, de valamiért elkezdett fájni mind a két talpam, de főleg a bal, és főként a nagylábujjam környékén. Gondoltam nem törődök vele, majd elmúlik, de végül is csak megállás után maradt abba a fájás.

Valami hasonlót éreztem szombaton is a futás vége felé, akkor azt hittem, hogy az átázott cipő miatt van, de most biztos, hogy nem volt vizes. Mindegy, holnap megint megyek, meglátom, hogy előjön-e a fájás.

A futás adatai erre vannak: http://www.endomondo.com/workouts/hGQV0tDx8CU