do you have to write a thesis for medical school exemple plan dissertation msc creative writing for therapeutic purposes my country india essay in english for class 6 manchester university personal statement structure research internship cover letter sample title research proposal example
szept 242012
 

Szerdán emlékeztem meg a rólam történtekről utoljárra, így elektronikus formában. Nos, azóta történt egy és más.

Kezdjük a futással! Bár csütörtökre volt betervezve egy kényelmes tízes, de csak reggel lett volna időm menni, és hiába keltem fel időben, az időjárás meghátrálásra kényszerített. Nagyon fújt a szél, és majdnem téli hideg volt. De tényleg. Na jó, ezek csak kifogások, de nem akartam a biztos megfázást bevállalni így két héttel a Spar előtt. Szóval gyenge voltam és nem mentem. Az igazsághoz még az is hozzátartozik, hogy ilyen időben futni alkalmas ruhám sincs. A jövő héten megyek a BSI-be átvenni a Spar rajtcsomagot, és akkor bemegyek a Spuriba is, aztán veszek valami melegebb futó öltözéket.

Csütörtökön este céges sörözés volt, ami részemről jól sikerült, legurult néhány sör meg pálinka. Lehet, hogy ennek az eredményeképpen – de lehet, hogy az alkoholnak semmi köze hozzá 🙂 – pénteken nem találtam a telefonomat. Valószínűleg a taxiban “felejtettem”. Bár reggel hét körül még elérhető volt, egy óra múlva már nem. Gondolom “valaki” megtalálta, és úgy gondolta ő jobb gazdája lenne. Azért is hiszem, hogy megtartotta, mert a telefon piaci értéke kb. 1000 jó magyar forint lehet, szóval az értékesítéséből maximum néhány csomag rágót vehetne. Na jó, remélem cigit vesz, azzal legalább mérgezi magát. Ja, és nem is ezer, hanem mindjárt kettő, mert volt benne egy 2GB-os SD kártya is, ami most újonnan (tegnap vettem) 1600 Ft a Media Markt-ban.

Így alakult, hogy péntek délután elmentem egy Telenor boltba, és vettem egy másik telefont. Mivel a régi is céges volt, meg az új is az lett, így elég jó áron tudtam egy Sony Xperia-hoz jutni. Összesen 2500 Ft-ot kellett fizetnem! Tényleg. Ennél többe került az új SIM kártya a régi számommal. Szóval viszonylag olcsón megúsztam, egyetlen fájó pont, hogy a névjegyeket nem szinkronizáltam a Google fiókommal, így most írhatok be mindenkit újra. Nem baj, megtanultam, most majd szinkronizálok.

Egyébként őszintén szólva eddig jobban tetszik a régi elvesztett ZTE, mint ez az új telefon. Persze lehet, hogy csak a megszokás beszél belőlem, majd kiderül pár hét múlva. Az Endomondo nyilván az első programok között került rá, még pénteken, hogy mehessek minél hamarabb futni. És itt egyből egy kellemetlen problémába ütköztem: a számítógépem nem ismerte fel a telefont, amikor USB-n keresztül zenét akartam rátölteni. Gondoltam, hogy kell majd kicsit bűvészkedni, hiszen az Ubuntu a ZTE-t sem ismerte fel egyből, de most kettőből, sőt háromból sem sikerült összebarátkoztatnom a készülékeket. Nem baj, mentem zene nélkül futni.

Nagyon jól esett a könnyed, átmozgató 10 km a Rákos-patak mentén. Számok, térkép erre. Hazaérve újult erővel próbáltam meg a telefon-PC párosítást, eredmény nélkül. Hm.

Szombaton céges családi nap volt Gödön, ahol nagyon jó éreztem magamat. Volt kalandpark fák között kifeszített dolgokkal, amiken ügyeskedve kellett végigmenni. Ezt nagyon élveztem néhány sör-pálinka kombináció után :). Volt még rekeszmászás, ami egy olyan ügyességi játék, ahol sörösrekeszeket kell egymás tetejére tenni, és azokon egyre magasabbra mászni. Persze egy oszlopban, szóval eléggé instabil tud lenni az építmény. De jó móka, és a mászó biztosítva van kötéllel, úgyhogy nem lehet baj. A családi nap tehát nagyon jól sikerült, számomra (sör-pálinka 🙂 ) meg aztán végképp.

Ilyen előzmények után nem csoda, ha a vasárnapra betervezett 30km-ből csak tíz lett. Egyszerűen nem ment a futás. Gondolom fáradt voltam, meg ilyesmi 🙂 Itt látható a szenvedésem: http://www.endomondo.com/workouts/p5uYokcbzDY Viszont sikerült rájönömm, hogy miért nem látja az Ububntu a telefont. Mert nincs a telefonban SD kártya, a belső memóriájához (ami egyébként 2 GB, szóval lenne hely ott bőven) meg nem lehet csatlakozni. Hát én ezt nem tudtam. Most már tudom. Azóta van zene a telefonomon.

El is mentem ma futni, zenére! Persze voltam reggel Kettlebel-en (amire pénteken sajnos nem jutottam el, mert nem volt mi ébresszen), így ma csak egy tényleg nagyon laza 10 km-t futottam. És már nyoma sem volt a tegnapi szenvedésnek, ment minden, ahogy kell: jó zene, (viszonylag) alacsony pulzus, ennek megfelelő lassabb tempó és flow. Mi más kell így munka után? Összzefoglaló ide kattintva.

Nohát ennyi dolog történt az elmúlt napokban. Mától viszont újra jómunkásemberként írogatom a kódsorokat, és futogatom a kilómétereket. Éljenek a hétköznapok!