okt 082012
 

Túl vagyok életem első 30 km-es futásán. 2:59:23 alatt tettem meg a távot, ami kb. 6:00-ás ezer métereknek felel meg. Távirati stílusban ennyit lehetne mondani a tegnapi Spar Budapest Maratonon való részvételemről. Még szerencse, hogy nem én vagyok az MTI. 🙂

Viszonylag korán érkeztem a Hősök-terére, már 8:00 óra körül ott voltam. Az idő kellemes őszinek volt mondható, inkább hűvös volt, mint meleg akkor még. Körbenéztem a téren, majd elmentem a Petőfi Csarnokba átöltözni. Rövid nadrág, hosszú ujjú felső, rajta a nevezéshez kapott rövid újjú póló. Ebben a szerelésben kicsit fáztam, miközben sétáltam vissza a Felvonulási térre, gondoltam a futáshoz pont ideális lesz. Mire visszaértem már elég sokan voltak, nemsokára kezdődött a bemelegítés, amit ezúttal csak végignéztem, gondoltam korai még melegíteni a kb. másfél óra múlva induló futásomra.

Ellenben lassan indulni kellett a 30km-es táv rajt helyszínére, ami a maratoni táv 12195 méterénél, a Pesti alsó rakparton volt. Mire odaértem már javában állt a sor a WC előtt, ide becsatlakoztam én is, és kb 25 perc múlva sorra is kerültem. Addigra már a leggyorsabb maraton futók el is haladtak a mi rajtunk előtt lévő fordítónál. Kicsit melegítettem, majd néztem a maratonistákat.

Egyszer csak odalépett hozzám egy futó, a kezembe nyomta a fényképezőjét, és mutatta, hogy fotózzam le a “FORDÍTÓ” táblával a háttérben. Megtettem, örült, futott tovább. Ezután közelebb mentem a rajthoz, kicsit még melegítettem, majd egyszer csak azt vettem észre, hogy futok én is a többiekkel. Nagyszerű volt! Lassan próbáltam menni, úgy terveztem, hogy 6 perces ezrekkel fogom tolni végig, és a kkor meglesz a három órán belüli teljesítés. Könnyen ment a futás, vitt a tömeg, így az első 10 km rendesen belül volt a tervezett időn. Szép helyeken futottunk, jó zene szólt a fülemben, sokan bíztatták a futókat az útvonal mentén, szóval minden rendben ment. Igazából az egész futást negyon élveztem, csak kéteszer estem át kisebb holtponton. Egyszer, amikor a saját hülyeségem miatt kihagytam egy frissítő pontot, mert éppen akkor nem voltam szomjas. Hát egy km-rel arrébb már nagyon az voltam, és a következő pont még nagyon messze volt. De végül csak odaértem, és miután megittam vagy két pohár vizet, megfogadtam hogy a továbbiakban betartom, hogy frissítőpontot nem hagyok ki. Így is lett, és innentől megint szép volt a világ…egészen a Nyugati-téri felüljáróig. Az volt a második megzuhanásom. Futva abszolváltam az emelkedőt, ennek köszönhetően nem nagyon emlékszem, a lefelé jövetelre, kellett pár száz méter, mire teljesen magamhoz tértem. Innen viszont már tényleg csak be kellett kocogni a célba.

A végére azért tartósan 6 perc fölé lassultam, de még ezzel együtt is meglett a három órán belüli teljesítés. Összességében nagyon tetszett a rendezvény, szerintem jól szervezett volt, sok szurkolóval, jól elhelyezett frissítő pontokkal, szép útvonallal.

Jövőre ugyanitt, de akkor már a maratoni távon!

http://www.endomondo.com/workouts/j2E6dMzhA4U