okt 292012
 

Igazából lehetne 1 -2 az eredmény, mert azért hagytam ki egy edzést a nátha miatt. De végül is a szombati futásom, azt hiszem kettőnek számít, szóval mégiscsak jó korrekt az állás.

A legutóbbi bejegyzés alkalmával éppen szerda este volt, így kézenfekvő, hogy a csütörtökkel folytassam. Ezen a napon egy nagyon kényelmes, jóleső, a hideg idő ellenére sem fázós 12 km-t futottam (http://www.endomondo.com/workouts/vKb1XlChvPg). Azt vettem észre, hogy ha kicsit meg is vagyok fázva, fáj a torkom, rosszabb a közérzetem, futás közben ezek a tünetek mind nem tapasztalhatók. Az egyetlen dolog, ami eléggé zavar, hogy folyamatosan folyik az orrom, de az meg nem a nátha miatt van, hanem gondolom ahogy a pára lecsapódik benne az okozza. Szóval futás közben jól vagyok, meg érdekes módon utána is még egy-két óráig tünetmentesség van. Persze a múlt héten is használtam az “ősi” gyógymódot: fél liter forró teában 4 cl pálinka. El is múlt minden bajom pár nap alatt!

Pénteken a szombati rövid tempófutást valósítottam meg, ami 6 km-t jelentett. Eddigi futókarrierem legnagyobb átlagsebességével tettem meg a távot: 4:58 min/km. Most először sikerül 5 perc alá mennem, örültem is rendesen. Itt látszik részletesen a “száguldás”.

És hogy miért nem szombaton futottam a szombati rövidet? Mert ezen a hétvégén kellett átállítani az órákat a nyári időszámításról télire, és ennek örömére került megszervezésre a Fuss Vissza a Jövőbe esemény, immár harmadik alkalommal. Ennek az a különlegessége, hogy éjjel kettőkor indul, és ugyan akkor is ér véget. Vagyis 0 perc. Ennyi idő alatt lehet lefutni a 10 km-es távot. Ugye, hogy jó? Tehát az óraállítgatás miatt keletkezett plusz órát én is futással töltöttem, közel 100 ember társaságában. A futás előtt nagyon fáztam, pedig 6(!) réteg ruha volt rajtam felül. Menet közben fokozatosan múlt el a hidegérzet, és 1-2 km után már teljes komfortban futottam, kb. 6 perces ezrekkel. Az esemény a Felvonulási-téren lévő időkeréktől indult, és a városban (plusz a Városligetben) megtett kör után oda is érkeztünk vissza. Az endomondo láthatóan nem tudott mit kezdeni az időbabrálással. Mondjuk szerintem is nagyon gyorsan eltelt az az egy óra. Végig jól éreztem magam, amerre jártunk mindenhol tapsoltak, üdvözöltek, biztattak az éppen buliba menő, onnan jövő, vagy ott lévő emberek. Nagyon hangulatos rendezvény volt.

Vasárnap aztán az edzésterv szerinti hosszú futás volt terítéken, ami ezúttal 15 km-t jelentett. Végül 16 lett belőle, kicsit nehézkesen ment, gondolom az éjszaka még bennem volt.

Ma pihenő nap van, holnap úszás, résztáv, csupa csemege, ebben az antarktiszi időben. Kíváncsi vagyok milyen lesz a résztávozás 0 fokban. Vagyis igazából nem vagyok kíváncsi, de félek, holnap megtudom. Ha túlélem, írok róla.