febr 062013
 

Ma futottam először a héten, mert a vasárnapi hosszú után nagyon fájt térdem még hétfőn is. Már kezdtem egészen elszomordni, hogy tényleg egy hosszabb szünetet kell tartanom, mikor azt éreztem, hogy ma egész nap nem fáj.  És akkor úgy gondoltam megpróbálkozom egy regeneráló 10 km-rel. De ne szaladjunk ennyire előre.

Legutóbb pont egy hete lelkendeztem, hogy milyen hatalmasakat élvezve futok, és el is írtam a második futás napját (hiába tényleg jó volt a bor 🙂 ), mert az ugye szerdán volt, mivel csütörtökön a céges ivászat esett jól. Nem mondhatnám, hogy a sárga földig ittam magam, de még tisztességesen berúgni sem sikerült. Némi bor (ezt szerintem mindenkinek meg kell kóstolnia egyszer, valami csúcsszuper nedű), meg citromos és búza sör fokozta a hangulatot. Pénteken a szokásos kettlebellel kezdtem a napot, majd munka után mentem haza Rácalmásra.

Két nap kihagyás után minden rendben volt a térdemmel, így zuhogó esőben indultam neki szombaton a 18 km-es körömnek a Duna mentén. Kellemes, könnyű futás volt, élveztem minden percét az eső ellenére is. A végére azért kicsit már éreztem, hogy nincs minden rendben térd vonalon, és sajnos a másnapi, ugyan ezen az útvonalon megtett km-ek során csak fokozódott a fájás. Egyébként is kicsit szenvedős lett a vasárnapi táv, mert kellemesnek egyáltalán nem mondható szél fújta az arcomba a jeges hópihéket majdnem 10 km-en át. De azért futottam félig vakon becsülettel, és hős voltam persze.

Hétfőn és kedden viszont tartottam egy kis pihenőt. Mondjuk mind a két nap volt dolgom, kedden például mentem a MindenFutás Egyetemére, ahol ezuttal Monspart Sarolta volt a fővendég. Szerintem az eddigi MFE-k közül ez volt a legjobb rendezvény – bár mindegyik nagyon jó volt.

Ma aztán nekiiramodtam, kezdetben príma kis eső kísért utamon, később az égi áldás elmaradt, és remek futás kerekedett a dologból. Egyelőre a térdem sem fáj, szóval holnap megint teszek egy próbát, egy mérés nem mérés, ugye. Ma a reggeli úszás is nagyon jólesett, a víz is kellemes volt, a levegő sem volt hideg, szóval igencsak elégedett lehetek a mai nappal. 🙂

Közben eszembe jutott, hogy megnéztem a Tűzszekerek című filmet. Mindenkinek csak ajánlani tudom, nagyon jó alkotás, és ez tényleg a futásról szól. A története, a zenéje, a mondanivalója egyaránt fergeteges.

Mára akkor ennyi.

Sorry, the comment form is closed at this time.