febr 132013
 

Hétfőn beneveztem a Spar Maratonra. Meg a Nike Félmaratonra. Meg a Vivicittára. Már érzem a futószezon szelét. 🙂

Ennek megfelelően folytattam a téli futkározásaimat, például a múlt hét csütörtökön, így. Itt azért már éreztem a térdemet, de nem is futottam sokat, meg pénteken úgyis pihenő volt, szóval mentem bátran. Szombaton voszont nem vállaltam a dimbes-dombos Duna-partot, helyette inkább mentem egy Rácalmás-Kulcs-Rácalmás kört síkon. Kicsit így kevesebb lett a kilométer, de legalább a térdem nem fájdult meg, és vasárnap már bevállalhattam a szokásos hétvégi utamat. Persze amilyen szép idő volt szombaton (mármint a körülményekhez képest szép… hideg és borús, de száraz), olyan rossz lett vasárnapra: fújt a szél és esett egy kis hó. Éjjel is, meg a futás közben is. Így reggel még a friss hóban tudtam futni. Az élmény megfizethetetlen. 🙂 A Pega Shield viszont remekelt ilyen körülmények között.

Hétfőn láb pihentetés volt. bár nem fájt nagyon, de kímélés üzemmódba kapcsoltam. Tegnap és ma viszont lefutottam a Rákos-patak kört, és igen élvezetes volt. Ma reggel voltam úszni is, és ez most nagyon jólesett. És utána a szauna is, szóval szuperul indult a napom. Holnap céges sörözés, így nincs futás, pénteken a szokásos pihenő, szombat-vasárnap viszont újra hosszabb távok várnak.

Most kitaláltam, hogy március első hetében tartok egy regenerálódós hetet, amikor nem lesz futás, mielőtt elkezdem a felkészülést a szezonra. Meglátom majd, hogy sikerül-e betartani. 🙂

Megnéztem a Fuss dagi, fuss című filmet, aranyos kis futós vígjáték, tud adni motivációt.

A végére már csak annyi, hogy megkóstoltam Dúzsi Tamás Marci 2012 borát, és egy kicsit csalódás volt számomra. Már hétfő óta ki van bontva a palack, de csak ma tudtam megfogalmazni, hogy mi az ami nem tetszik benne: keserű utóíze van. De nem úgy, mint a sörnek, hogy jó keserű, ez olyan rosszféle keserű. Tehát ezért nem.

Vége.

Sorry, the comment form is closed at this time.