2013 április » Keratomié
ápr 252013
 

Ma megvolt az áprilisi hivatalos mérlegelés: 63,9 kb. Pedig hízni akartam, legalább 67, de inkább 70 kg-ra. Ennek érdekében hétvégenként azért ettem rendesen magokat, sajtot, gyümölcsöt, zöldséget, húst (paleo étkezés ugye, plusz sajt, plusz alkohol).

A legutóbbi péntek-szombat-vasárnap pedig csak sajtot és magokat toltam, de sokat. Ennek eredményeképpen hétfő 68,9 kg voltam, ez csökkent mára a fenti értékre. Ez elég nagy ingadozásnak tűnik, de most bejön ez a fajta étkezés: hétvégén előbb említettek, hétköznap pedig csak gyümölcs és zöldség. Így erőm is van a futáshoz és kettlebelhez, illetve praktikus : hétköznap csak az útba eső zöldésgeshez kell bemennem, nem kell kitérőt tennem más boltba.

November óta használtam a kaloriabazis.hu oldalt az elfogyasztott és elégetett kalóriák számon tartására. Nagyon jó program, és meglepően pontosnak mutatkozott le is teszteltem január-februárban. Ajánlom mindenkinek, aki fogyni akar, lehet célt rögzíteni, annak alakulását nyomon követni grafikonon és táblázatban. Persze becsületesen vezetni kell az elfogyasztott ételt és annak mennyiségét, illetve a sportok időtartamát is. Nincs “belopakodó” kalória, nincs “véletlenül” hosszabbra könyvelt edzés, van viszont szigor. És szembesülés a tényekkel a nap végén.

Szóval maximálisan hasznosnak találtam az oldalt, most azonban befejezem a használatát (egy időre 🙂 ). Azt vettem észre magamon, hogy amíg írom a kalóriákat, addig annyira figyelek arra, hogy mit és mennyit eszek, hogy nem tudok eleget enni (kivéve persze hétvégén), sőt általában direkt versenyzek azon, hogy minél kevesebb kalóriát vigyek be. Meg most, hogy futószezon van elég nehéz mindent pontosan rögzíteni. Gondolok itt arra, hogy például a frissítőpontokon elfogyasztott dolgokat nem tudom precízen megadni. Meg nem is akarom. Egyelőre tehát marad (visszaáll) a havi egy mérlegelés. Lehet persze, hogy majd később újra fogom használni, de most ennyi volt.

Száz szónak is egy a vége: szia KalóriaBázis!

ápr 242013
 

Vasárnap lefutottam életem (eddigi) leggyorsabb félmaratonját. A hivatalos nettó időm 1:48:42 lett. Úgy látszik a sok téli hosszú lassú futásnak máris megvan az eredménye. Ami még érdekes, hogy egyáltalán nem fáradtam el, kényelmes tempóban, élvezve a napsütést és a látnivalókat haladtam, az utolsó három km-en 5 percen beüli ezrekkel. Most azt érzem, hogy még bőven tudok gyorsulni, már egyre közelebb jön az 1:45-ös félmaratoni idő. 🙂

Megvolt a találkozás a Dk Team-mel is, részemről az első “testközeli” élmény nagyon pozitív volt. Legközelebb valószínűleg a Borvidék Félmaratonon fogunk találkozni, remélem addigra már a “hivatalos” DK pólóban erősíthetem a csapatot.

A félmaratoni táv teljesítése után még maradtam kicsit a Margitszigeten, hogy részt vegyek a Suhanj! futáson, ami egy figyelemfelhívó kocogás volt. Az idő remek volt vasárnap, és legalább 15000 futó volt a szigeten. Nagyon jó hangulatú rendezvény sikerült öszehozni, tényleg igazi futóünnep volt!

Most egy ideig pihentetem ezt a PB-t, legközelebb a szeptemberben a Nike Félmaratonon tervezek jobbat futni. Addig még azonban lesz Borvidék FM, K&H, Délibáb, SUHANJ!6 és még néhány futás.

Csak a tényszerűség kedvéért: volt egy kis ráhangoló mozgás pénteken is. Kellemes, meleg időben, jó hangulatban telt el az egy óra. Szombaton megtörtént az elemcsere a pulzusmérő jeladójában, a Viviccitta-n pedig mintha jól mutatta volna a pulzust, szóval bizakodó vagyok. Volt Timex-es kiállító a Margitszigeten, megkérdeztem, hogy normális-e, hogy 5-6 havonta cserélni kell az elemet. Azt mondták, hogy valószínűleg nem, de hívjam fel a szervízt, és ott majd mondanak biztosat. Egyelőre adok még egy esélyt a szerkezetnek. Mondjuk azóta már észerevettem, hogy irreálisan alacsony értéket mutatott futás közben, de még azért bizakodó vagyok.

Tegnap és ma is mentem egy Rákos-patak kört. A keddi egy jó kis regeneráló futás volt, azt hiszem a hét első reggeli futásait ezentúl így fogom teljesíteni: szép lassan, kényelmesen. A maiban volt 3×1 km résztáv, közte szintén egy km pihenős kocogással. Szerintem elég jól sikerült, minden résztáv 4:30 körüli lett, ami tőlem nagyon jónak számít. Most már majdnem egy hónapja csinálom az edzéstervet, és egyre jobban tetszik. Teljesíthető még így is, hogy legalább megdupláztam a km mennyiséget. És most már tudom, hogy reggel is tudok gyorsan futni, ha elő van írva. 🙂 Szóval egyelőre minden szép és jó.

A hét további részében várható még pár Rákos-patak kör (3), és egy hétvégi hosszú (20 km), illetve keresztedzésnek egy céges sörözés, kettlebel és festés. A festés több napos buli lesz, csak győzzem sörrel. 🙂

Most pedig eper és répa és Star Trek.

ápr 182013
 

…és itt a Viviccitta napja! Jó lesz újra sok ember között futni Budapest legszebb részein. És bár ezt a félmaratont igazi örömfutásnak tervezem, ahol reményeim szerint élvezni fogom a tavaszi napsütést, és egy számomra kellemes tempóban tolom végig a távot, azért a rákészülő futásokat sem hanyagoltam el a héten sem.

A mai napig három Rákos-patak kört futottam, az edzéstervnek megfelelően. A tempóm egyre jobb lett a napok múlásával, pedig (érzésre) egyre kevesebb energiám volt reggelente. A mai futás, bár élvezetes volt, végig a komfortzónám felső határán futottam. Azt sajnos, hogy a pulzusom mennyi nem tudom, mert megint van valami az órámmal. Lehet, hogy megint elemet kell a mellkaspántban cserélni, pedig decemberben lett beletéve az új. Mindegy, szombaton elviszem óráshoz.

Reggel még nem mertem rövid nadrágban nekiindulni, és felül is rajtam volt az aláöltözet és a polár felső. Ez a szerelés pont ideális volt az 5-7 fokban mozgáshoz. Holnap még futok egyet délután, és akkor már nem lesz akadálya a rövid nadrág-rövid felső összeállításnak. Hivatalosan is itt van tehát a jó idő.

Ja, a futások így kerültek megőrzésre: kedd, szerda, csütörtök.

Vasárnap a Vivicitta félmaraton után lesz SUHANJ! futam, ahol 800 métert lehet futni vagy gyalogolni. Ez egy jótékonysági esemény, ahol a cél “felhívni a figyelmet a fogyatékkal élők sportjának fontosságára”. Terveim szerint ott leszek én is, már csak azt kell kitalálnom, hogy mivel ütöm el az időt a félmaraton befejezése (ha minden jól megy legkésőbb 11:30), és a futam 14:20-as kezdete között. Ilyen gondjaim vannak. 🙂

Most vasárnap először találkozom “hivatalosan” a DK Team tagjaival. Persze látásból már ismerek néhányat, a blogjukról, futóversenyekről, vagy éppen a MindenFutás Egyeteméről.

Mostanában egyébként esténként, amikor nem dolgozom (és nem blogot írok) régebbi filmeket nézek, különös tekintettel a több részből álló produkciókra. Végigizgultam már a Rockyt, és most éppen a Rambo van terítéken, vagyis monitoron. Véletlenül éppen Sylvester Stallone filmek, de igazán nem szándékos a választás. Ha végeztem a dzsungelharcos történetével, akkor lehet, hogy elkezdem a Star Trek sorozatot. Azt hiszem azzal elleszek egy darabig.

Most pedig répát eszem eperrel, hogy legyen holnap reggel energiám a kettlebelhez. Inkább jó, mint rossz.

ápr 152013
 

Végre visszavonhatatlanul tavasz van. Meg is volt az első két rövidnadrágos futásom az idén a természet napsütötte ölén. De menjünk csak szép sorjábam!

Múlt héten szerdén, csütörtökön és pénteken futottam egy-egy Rákos-patak kört. Így emlékszik erre az időjárás tekintetében az Endomndo: rain, clear night, sunny. Hát nem csodálatos a fejlődés? Mondjuk az igazsághoz hozzátartozik, hogy az első kettőt reggel futottam, a péntekit meg délután. És pénteken elég rendesen esett az eső. 🙂 Azért belül sunny volt minden, olyannyira, hogy nem is a téli nadrágomban indultam neki, hanem a rövid futósortomban. Felülről bebiztosítottam magam biztos, ami biztos alapon: az aláöltözetre rávettem a téli polár futófelsőt. Így, bár bőrig áztam, de nem fáztam. (Ez ma már a második kínrím.) Ja és vettem a Spuriban egy futózoknit, azt is felavattam. És egész jó időket mentem, mind a három nap, de főleg pénteken, 5:23-ra jött ki átlagban egy ezer méter. Ez magamhoz képest nagyon jó idő, és érzem, hogy még tudok fejlődni. Most már értem, hogy mire jó a téli alapozásban a sok hosszú, lassú futás. 🙂

Vasárnap aztán futottam egy próba félmaratont a Viviccitta előtt, és erőlködés nélkül a kissé szeles, de napos időben 5:20-as átlaggal teljesítettem a feladatot. Nagyon jó érzés volt, remélem az “éles” futásom is legalább így sikerül!

Addig azonban még vár néhány Rákos-patak kör, csak úgy, élvezetből. Meg mert az edzésrtevben benne van. 🙂

ápr 092013
 

Hétvégén másodszor kerültem meg a Velencei-tavat futva. (Meg úgy egyébként is.) Végig élvezettel, kellemes tempóban, jő időben futottam párszáz sporttárssal Magyarország harmadik legnagyobb tava körül. Az időm hat percen beüli lett kilométerenként, ezzel mintegy öt percet javítottam a decemberi teljesítményemen. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem vagyok elégedett.  A rendezvény (mert ez ugye nem verseny, hanem örömfutás) egyébként remekül meg volt szervezve, jól látható felfestések, és segítők jelezték az útvonalat, és a megtett kilométerek jelzése mellett még bíztató üzenetek is megjelentek a kritikusabb szakaszokon az aszfalton. A frissítőpontokon roskadásig volt pakolva az asztal mindenféle földi jóval, a szokásos víz-iso-banán-szőlőcukor kvartetten kívül a legkülönfélébb kekszek, sütemények, enni és innivalók kínálták magukat a futóknak. És mindezért még fizetni sem kellett, mindenki vitte, amit jónak látott, és azt osztották vissza kb. öt kilométerenként. És a végén még érmet is kaptak a célba érkezők! Tényleg a legnagyobb tisztelet a szervezőknek, hogy ezt így összehozták, és természetesen ott a helyem a következő partin is.

A múlt héten ezen kívül még kettőt futottam csütörtökön és pénteken. Az előbbi egy jóleső reggeli mozgás volt, az utóbbi pedig egy délutáni, immár a maratoni edzéstrev részeként. Ezen a héten ma mentem egy Rákos-patak kört reggel, jó időben, (a téli önmagamhoz képest) jó idővel. A hét további részében lesz még futás, most már betartva a tervet, ami az 1:45-ös félmaratonhoz és a 4 órán belüli maratonhoz vezet.

Legyen ez a végszó!