nov 272013
 

Legutóbb elbúcsúztattam a futószezont, hogy jöjjön helyette a futószezononkívüliség. Ez kb. az alapozást jelenti, illetve, hogy jól beöltözve futok lassan, hosszabb távokat. Gondoltam újra komolyabban veszem a pulzus kontrollt is, Ede ebben jó partner lesz remélem. Eddig nem volt rá panasz, csak egy kicsi, de arról majd később. Az utóbbi időben tehát 140-es maximum pulzussal futok a patak parton, illetve Rácalmáson. Vasárnaponként azért van egy kis hegymászás, meg lépcsőzés, így ott hagyom, hogy menjen a szívverésem, amíg akar.

Még Siófok előtt volt két laza kocogásom csütörtökön reggel, és pénteken este, munka után. Akkor még viszonylag jó idő volt, lehetett rövid nadrágban futni. Nem mondható ez el a múlt hétről, amikor reggelente már igen friss volt a levegő, ennek megfelelően kedden és csütörtökön is beöltöztem. Kesztyű még nem kellett, de sapka, sál, aláöltözet és két polár futó felső azért jó volt. Kicsit emeltem a hétköznapi távokon is, 13 km lett a minimum, ez egy kicsit módosított Rákos-patak parti útvonallal szépen hozható. Sőt, ahogy látszik, még túl is teljesíthető.

Hétvégén meg nyomom a hosszúkat, szombaton a minimum 15 km, vasárnap pedig 20, egy kis lépcsűzéssel fűszerezve. A lépcsőzések számát a jelenlegi egyről (1) szépen, fokozatosan fogom emelni a végtelenig. Vagy 10-ig. Majd amelyik előbb lesz. Vagy amíg tavasz nem lesz. Szóval ennek megfelelően kanyarintottam egy Rácalmás kört szombaton, majd egy vasárnapi hajnali ébresztős futással folytattam a sort. Remek okaim voltak, hogy hétvégén 5:00-kor keljek, és futni menjek a sötét hideg lényegében még éjszakába, ahol egyébként kicsit esett az eső is. Ezek sorrendben:

  • nem vagyok normális
  • bármikor szeretek futni
  • lehetett csavargatni a hősfaktort
  • reggel 8:00-kor dolgom volt
  • napközben bementem a munkahelyemre, mert volt némi elmaradásom a teendőimmel.

Végül is jó kis mozgás volt, és visszafelé már erősen világosodott.

A héten tegnap voltam először kocogni a patak parton. Most már kellett a kesztyű is. Hideg volt, de nem fáztam, Edével ellentétben, aki az első két km-en irreálisan magas pulzust mért, majd magára talált, hajlandó volt tenni a dolgát. Szépen látszik, hogy az óra hol csatlakozott a futáshoz. Remélem ilyen majd ritkán lesz, nem jó látni 7 perces tempónál a 165-ös pulzust. 🙂

Ma az új kondi helyen szaunáztam egy jót, holnap reggel ismét futó nap lesz: akár -9 fok is lehet!

Ha nem fagyok meg, lesz folytatás is.

nov 192013
 

De csak azért, hogy megkezdődhessen a téli alapozás a jövő évre. Azonban ne szaladjunk ennyire előre.  Inkább haladjunk egy kicsit visszafelé, az időben.

Az egész a szarakodással kezdődött. Mondjuk mindenképpen mentem volna a Balaton Félmaratonra, de az első terveim szerint két napra, és mind a két nap futottam volna kellemes, laza tempóban, élvezettel búcsúztatva a 2013-as szezont. Végül a Nike Félmaratonon történek miatt új irányt vettek a tervek, és ekkor már a fő cél a vasárnapi félmaraton lett, amin meg akartam futni az idénre kitűzött célidőmet, az 1 óra 45 perc alatti 21,1 km-t.

A maraton óta eltelt öt hétben tehát erre készültem. Vasárnap aztán jó korán kellett kelnem, mert autó helyett közösségi közlekedéssel oldottam meg a Balaton mellé jutást. Ennek több oka van, de a legfőbb, hogy lejárt a jogosítványom, így nem vezethetek. Mindegy, gondoltam csinálok egy szép kis futókirándulós napot. Úgy is lett.

4:00 órakkor keltem. Sötét volt, és hideg. Meg köd. A busz 6:45-kor indult Siófokra, amire sikeresen felszálltam, és meglepődve tapasztaltam, hogy nem megy a fűtés. És ez így is maradt az út folyamán végig. Éppen mielőtt leszálltam a célállomásomon állapítottam meg, hogy mintha kezdene fagypont fölé kerülni a hőmérséklet a járműben. Végül is addigra már egészen hozzászoktam a klímához, úgyhogy leszállás után sem fáztam sokkal jobban, mint a buszon.

Mivel elég sok időm volt még a futásig (11:00-kor volt a rajt, és már 8:15-kor a városban voltam) sétálgattam kicsit a kihalt Siófokon. Elég furcsa volt, hogy szinte minden zárva van a központ környékén. Gondolom üdülési szezonban azért nagyobb élet szokott lenni, még vasárnap is. Elmentem vettem banánt, sajtot, meg alkoholmentes cirtomos sört, mintegy bemelegítésnek. A sajtot el is fogyasztottam, a többit gondoltam majd a futás előtt teszem magamévá.

9:30 környékén átöltöztem. Alul rövid nadrág, fölül egy aláöltözet, egy hosszú futófelső, és a DK-s pólóm volt rajtam, pont elég volt ennyi ruha a futáshoz. Kicsit nézelődtem még, majd elmentem melegíteni. Ez abból állt, hogy a Balaton parton, egy kb 200 m-es szakaszon futkostam néhányszor oda-vissza, meg ettem banánt, meg ittam sört. Készen álltam a PB-re. 🙂

A rajt előtt volt még egy fotózkodás a DK-sokkal, aztán beálltam a 2-es zónába, és vártam az indítást. Szakaszos rajt volt itt is, én most az első etapban indultam el. Tumultus megint nem volt, még a kezdeti km-eken sem. Ráálltam egy 4:50 körüli tempóra, és élveztem a futást. Most is megállapítottam, hogy milyen kihalt a város, így, hogy nincsenek nyaralók. Azért a környezet szép volt, az idő jó volt, a pálya teljesen sík, szóval nem volt okom egy fél gramm panaszra sem. Csak tartottam a tempót, és húztam be a km-eket. A frissítőpontokon mindenhol ittam néhány korty vizet, aztán hajrá tovább. Valószínűleg a DK-s pólónak köszönhetően, de sokan hajráztak, bíztattak a pálya széléről, ez nagyon sok plusz energiát adott. Lényegében nem volt holtpont a 21 km alatt. Amitől eléggé tartottam, mert tavaly nagy szenvedés volt, szóval a füves rész a Balaton mellett is egészen futható volt, legalábbis így utólag visszaemlékezve most nem éltem meg olyan rosszul, mint előző alkalommal.

Végül is azért kifutottam magam, de egyáltalán nem volt szenvedős, és teljesítettem amit kitűztem magamnak: 1:40:34 lett a vége! Az idei futószezont így hivatalosan is elbúcsúztattam, és már össze is állítottam december végéig az edzéstervet. Nagyon szuper lesz! Sok hosszú, lassú futás, alacsony pulzuson.

De az már egy másik történet.

nov 122013
 

Itt van az igazi ősz. Tulajdonképpen mindjárt tél van. Viszonlyag hirtelen köszöntött be a hideg idő, de elhatároztam, hogy a hétvégi Balaton Félmaratonig nem veszek hosszú nadrágot. Pedig lesz még két futás a héten, az egyik ráadásul reggel – egy kellemes 140-es pulzus alatti 15 km csütörtökön. A másik pénteken munka után, aztán pihi vasárnapig.

Azért lettek ilyen furcsán a heti futások, mert a keddre tervezettet átraktam péntekre, mivel találtunk egy újonnan nyílt konditermet, amit ki szerettünk volna próbálni a héten. (Van szauna!). A próba jól sikerült, megérte elhalasztani a futást, valószínűleg ide fogunk járni a továbbiakan, ha lejárt a mostani bérletünk. Van sok érdekes gép, és egy csomó lehetőség a saját testsúlyos gyakorlatok végzésére, amire mostantól több időt szeretnénk fordítani. Szóval ezért lett a csere bere.

A múlt heti futkározásokról, amit fel kell jegyezni, hogy bár kellemesek nem voltak, de remélem hasznosnak bizonyulnak majd. Volt egy fartlek kedden reggel a patak parton, elég szomorú eredménnyel – kicsit lassúra sikeredett. Csütörtökön egy 15 km-es harmadolós futást csináltam, ez már jobban ment, úgy látszik bemelegedtem a hét közepére 🙂 . Szombaton Pusztaszabolcsra mentem volna a Négy Évszak Maraton őszi eseményére, de egy családi program közbeszólt, így csak este tudtam futni egyet, hol kevésbé, hol jobban eső esőben. Meg egy kis szélben. Ennek ellenére ezt a futást élveztem, és jól is ment. Vasárnap aztán egy kellemes 19 km-es lépcsőzős dimbes-dombos futás várt, ami jó volt a délelőtti napsütésben.

A héten tehát még nem indult be a futóélet, de már nem kell sokat aludni… Vasárnap pedig PB döntögetős futás lesz. 🙂

nov 042013
 

Valahol ott tettem le a futásaim történetét kötögető tűket, hogy lesz holnap egy laza Rákos-patak kör. Lett is, és jó volt. Szépen lassan, de 140-es pulzus alatt élvezkedtem sötétben. Aztán – mivel pénteken munkaszüneti nap volt, és így igyekeztem haza Rácalmásra – az aznapi kondit áttetük csütörtökre. Ezen a napon tehát nem futottam, voltam ellennben céges sörözésen, ami végül is felfogható sportnak. 🙂

Pénteken, miután hazaékeztem kis falumba (város, de attól még kicsi), el is mentem rohangászni egyet. 10×300 m résztáv volt kialkudva arra a napra, amit sikeresen abszolváltam is. Ehhez Ede interval edzés képességét használtam, és meg kell, hogy mondjam, itt is jól teljesített. Még mindig maximálisan elégedett vagyok vele.

A hétvége aztán a mostanában szokásos mederben folyt tovább: szombaton 140-155-ös pulzustartományban futottam 10 km-t (amit a Garminról áttöltve az Endomonodo kicsit kevesebbnek értékelt). Vasárnap pedig végre megint egy igazán hosszút futhattam: 30 km kényelmes kocogás, és pár erősebb emelkedő volt az aznapi penzum. Teljesítettem is.

A héten két gyorsító futás lesz a patak parton, majd hétvégén sajnos ki kell hagyon a pusztaszabolcsi Négy Évszak Maraton őszi fordulóját családi program miatt. Futás azért lesz szombaton és vasárnap is, beszámolok majd róla.

Az idő mostmár egy kicsit hűvösebbre fordult, de ez nem tántorít el a reggeli futásoktól, sőt! Így lehet igazán csavargatni a hősfaktort. 🙂

Ezek voltak rövid híreink az elmúlt hétről.