dec 262013
 

A címmel megegyező nevű eseménysorozat zajlik jelenleg. Egy résztvevője van: én. De kezdem az elején. Az úgy volt, hogy még valamikor ősszel kitaláltam, hogy az milyen szórakoztató lenne, ha egy héten át minden nap futnék egy félmaratont. Persze, csak, ha vége van a “szigorú” edzésterves, úgynevezett futószezonnak. Nos, vége lett Siófokon, így már csak egy olyan hetet kellett találnom, amikor van minden nap időm futni 2-2,5 órát a pulzuskontroll jegyében szépen lassított tempóban. Találtam, ezt a hetet. Mondjuk van benne egy karácsony, de futni akkor is lehet, nem igaz? 🙂

Szóval kezdtem hétfőn, egy szép Rácalmás-Kulcs körrel. Kedden aztán maradtam főleg Rácalmáson, mivel nagyrészt sötétben futottam, és gondoltam megnézem, hogy mennyire díszítették fel a házakat/kerteket. Jelentem, nagyon. Szép csillogó, villogó fényárban úszik sok ház és kert. Elsőrangú látvány! Volt egy kis gikszer is ezen a kocogáson, ugyanis elfelejtettem feltölteni az órát, és a 20-ik km után nem sokkal lemerült. Azért lefutottam a 21,1-et, de a statisztika kedvéért szerdán 22-őt mentem. 🙂 Ekkor még világosban indultam, így megfutottam a hétfői kulcsi kört visszafelé, majd odafelé. Ezután már csak kicsit kellett kolbászolnom Rácalmáson, hogy meglegyen a kívánt táv. Csütörtökön (azaz ma) pedig befutottam Dunaújvárosba meg vissza a Duna-parton. Jó volt. Igazából mindegyik heti futásra igaz, hogy kellemes volt, a tempó lassú, de a cél most a maximum 140-es pulzus. Néha így is nehéz tartani a kulcsi meg dunaújvárosi dimbes-dombos vidéken. Az idő pedig ezen a héten igazán tavaszias, alig kell felöltözni a szabadban mozgáshoz. Márciusban meg majd emeletnyi magas hótorlaszok lesznek megint. 🙂

Még egy kicsit visszamenve az időben meg kell említenem néhány (futó)eseményt, amely megesett itt-ott. A múltkor ott maradt abba a történet, hogy lejárt a kondibérletem, ezért ahelyett is futni megyek. Így is lett. Csütörtökön és pénteken is kocogtam reggel egy-egy kellemeset. Az utolsó előtti hétköznapon a 16-ik kerület felé vettem az irányt, és a szokásos körömet nyomtam, részben visszafelé. A (nekem) utolsó munkanapon pedig a Rákos-patakot búcsúztattam el idénre.

Szombaton aztán napfordulós futás volt, ezúttal egy félmaratont terveztem, úgy is lett. Egy teljesen új útvonalon futottam Kulcson, nagyon szép helyeken. El is döntöttem, hogy jövök még erre, és mentem is egy-két nap múlva. Vasárnap aztán Érdre mentem, ahol a gáton kocogtunk az ottani futóközösség tagjaival. Nagyon szimpatikus embereket ismertem itt meg, biztosan fogok még velük futni. Legközelebb például szombaton a karácsony utáni Velencei-tó körön. 🙂

Röviden ennyit tudtam elmondani az elmúlt hét futkározásairól. Volt még ugye karácsony, meg rokon látogatások, ajándék és karácsonyi kellék (például fa) beszerző körutak, sürgés-forgás, rohanás, de most nyugi van és laza futás. 🙂

Sorry, the comment form is closed at this time.