máj 022014
 

Kicsit belehúztam mostanában. Húsvét hétfőjén végül 21 km-t futottam, részben új helyeken, részben terepen, nagyon élveztem. Kedden és szerdán kondi volt, csütörtökön pedig 4×1600 m résztáv. Ezt persze a 400 m-es pályán tettem meg, nem mondom, hogy élveztem.

Szombaton húztam ismét futócipőt, amikor is Etyekre tettünk kirándulást az egyik munkatársammal, hogy részt vegyünk az ott rendezett vesszőfutáson. Ez egy nagyon jó hangulatú és útvonalú rendezvény volt, és pont kifogtuk azt a két órát, amikor nem esett az eső. Volt néhány kellemetlen emelkedő a pályán, de pl az utolsó 3 km az lejtő volt, szóval sikerült vigyorogva “bevágtatnom” a célba. Legközelebb is megyünk.

Így érek be vigyorogva a célba

Így érek be vigyorogva a célba

Vasárnap egy igazi merényletre készültem magam ellen, és mint utóbb kiderült sikerült is precízen kinyírnom magamat. Az edzéstervem erre a napra 30 km-t tartalmazott, amit úgy szándékoztam elfogyasztani, hogy részt veszek a II. Rákosmente Kupán. Ez egy negyed maratonnyi futást jelentett, ami ugye csak kicsivel több, mint 10 km, ezért az fogant meg a fejemben, hogy elfutok a verseny helyszínére, majd onnan haza is kocogok. Ez tulajdonképpen sikerült is. Odafele egészen jó hangulatban mentem, nem nagyon éreztem fáradságot az előző napi etyeki móka után. A versenyen futottam, ahogyan tudtam, itt már éreztem azért, hogy nem vagyok teljesen kipihent. Ilyen állapotban jelenleg ez a 4:30-as átlag amit produkálni tudok. Végül is nem lehet okom panaszra, nem lassultam tavalyhoz képest, sőt, ha kicsit rápihenek, valószínűleg ment volna jobban is. Hazafelé aztán már inkább csak vánszorogtam, mintha ólomból lettek volna a lábaim. Ráadásul egyszer meg is kellett állnom egy benzinkútnál, mert nagy dolgok voltak készülőben. El is készültek. Meg én is, mire hazaértem.

Hétfőn kondi lett volna, és futás nem, de egy kicsit megkavarta a hetet, hogy csütörtökön május elseje lett hirtelen, és így csak három munkanap állt rendelkezésre. Ezért hétfőn és kedden is elmentem futni munka után. Csak egy-egy laza tízest mentem a Rákos-patak mellett, de nem esett annyira jól. A hétvégi futások eléggé megcsapolták az energia tartalékaimat, úgyhogy a csütörtökre kiírt 20 km, benne 10×800 m résztáv edzésemet is örökre elhalasztottam. Úgy döntöttem, inkább pihenek két napot a szombati Borvidék Félmaraton előtt. Ott azért négy elég kemény emelkedőt kell majd megmászni.

Itt tartok tehát most, holnap remélem jó idő lesz Szekszárdon.

Sorry, the comment form is closed at this time.