aug 262014
 

Nyugi, ez nem egy forradalmi felhívás, csak munkaszünet volt. Egy plusz egy hétig. Azért nem kettőig, mert közben dolgoztam egy hetet. Csak úgy pihenésképpen. Amikor a fonál legutóbb elveszett, akkor pont a munkás hetemet töltöttem. Mondjuk úgy, hogy egy fokkal jobb volt, mint tapétát vakarni a falról. Nade. Volt az a csúnya éjszakai futásom – már ha lehet futásnak nevezni azt, hogy siettem a WC-re -, ami után megfogadva azt a sokszor elhangzó hülyeséget, hogy “ha leestél a lóról ülj rá vissza minél előbb”, szóval ennek megfelelően kerestem valami hosszabb futós megmérettetést, hátha megint ledob a ló. Ígérem, kijövök a totális képzavarból. Két dolgot sikerült tennem hirtelen felindulásból: beneveztem a szeptemberi budapesti Optivita 6 órás futamra (igen, arra, ami egy héttel lesz a Wizz Air félmaraton előtt, amit még elején egyik célversenyemnek jelöltem), illetve szombaton elmentem egy négy órás futóversenyre Dunaújvárosba. Lehetett volna 6 órára is nevezni, de akkorát nem akartam esni. 🙂

Na jó, végül is nagyon élveztem azt a négy órát. Végre nem volt semmi bajom, az idő is csak kicsit volt meleg, szóval minden jól sikerült. Ja, és második lettem, 42,18 km-rel. 🙂 Vasárnap aztán hosszú idő után eljutottam ismét Érdre, ahol a Wizz Air félmaratonra felkészítő futás volt. 15 km-t kellett megtenni az érdi gáton. Itt már éreztem azért a fáradságot a lábaimban, de élveztem is nagyon a futást. Mint mindig, most is volt remek hangulat, lelkes futók, jól futható pálya, napsütés, mi kell még? Ja, és már az új “Érdi futó vagyok” pólómban hasítottam a gáton. Tök jó érdi futónak lenni. 😀

A hét a csütörtöki futással együtt volt teljes, amikor is 4×1600 m résztávot toltam, felejthető eredménnyel. A következő hét (a múlt hét, csak az összezavarás kedvéért) tehát munkaszünettel telt. Hétfőn és kedden Szarvason voltam, kedden futottam is egy jót reggel. Napfelkelte, meg a Holt-Körösök látványa tette nehezen felejthetővé a kocogást. Szerdán aztán egy jó kis Budapest-Nagymaros-Visegrád-Budapest kerékpár túrán vettem részt, ami a borongós-esős idő ellenére is nagyon élvezetesre sikerült, bár kellett magamról vakarni a sarat rendesen mikor hazaértem. Csütörtökön folytatódott a rácalmási házfelújítás projekt, szerencsére már egészen a végén tart a dolog, csak a festők után kellett takarítani, meg ajtótokokat festeni. Ezért csak pénteken reggel kocogtam egyet Rácalmásról Dunaújvárosba, és vissza. Erre is úgy emlékszem, hogy jó volt.

Szombaton Pusztaszabolcson jártam, ahol a Négy Évszak Maraton nyári futamát rendezték meg. Szeretek itt futni, mert a jó minőségű pálya szinte sík, lehet rajta teperni 10,6 km-t. Most egy kicsit fáradtabb voltam, mint tavasszal, de így is – magamhoz képest – egészen jó időt mentem. Vasárnapra egy hosszabb futás volt betervezve, amit a Velencei-tó Szupermaraton elnevezésű eseményen abszolváltam. Egy kört mentem, így inkább a “szupermaratonka” elnevezés illene a művemre. Ha a természet nem szólít ki kétszer, igencsak meg lennék elégedve az eredménnyel, így csak egy négyes alát tudok beírni magamnak.

Ma a hűvös reggelt 17 km-rel üdvözöltem, amit 140-es pulzushatár alatt kocogtam le.

És újra megy a kondi is. Most már tényleg fegyvert csinálok a testemből, aztán kiáltok vidáman. 😛

Sorry, the comment form is closed at this time.