extended project example dissertation edexcel essay on my favorite game for class 2 essay about social media cause and effect phd thesis writing process a systematic approach mental health nursing personal statement for university essay on my visit to orphanage curriculum vitae aviation job
jan 092015
 

A szilveszter ezúttal nyugisan telt, már csak azért is, mert elsején délelőttre futás volt tervezve. Ki is látogattam Érdre, és egy jó hangulatú újévi futással belecsaptam 2015-be. Ezután visszatértem Rácalmásra, ahol másnap egy kicsit az aszfaltot elhagyva karcoltam 15 km-t. Körbefutottam a rácalmási szigetet, ami elég jól néz ki ilyenkor télen (is), és mivel kellően hideg volt, sár sem nehezítette a dolgomat. Minden nagyon szépen meg volt fagyva. Ami viszont nehezített az pont a megfagyás miatt volt: ahol a földutat a fagyás előtti sárban kijárták a – gondolom – traktorok, ott hullámosra volt fagyva a talaj, és néhol 30 cm-es szintkülönbségek is voltak, amiken keresztül kellett ugrálni anélkül, hogy az ember kitörné a bokáját. Volt hát izgalom is. Szombaton aztán ismét a terepet választottam, ezúttal egy 10 km-es karikát tettem Rácalmásról Rácalmásra, Kulcs érintésével.

A vasárnapi hosszúfutás helyszíne ezen a hétvégén Gúta lett, ide utaztunk el az érdi futótársakkal, hogy teljesítsük a félmaratoni vagy a maratoni távot. Én 42 km-t terveztem kocogni, kellemesen, jó hangulatban, beszélgetős tempóban. Ehhez majdnem minden körülmény adott is volt, csak a latyak és a szél volt egy kicsivel több, mint amennyit futáshoz szeretek. Az útvonal egy hosszú odafelé szakaszból, majd egy kicsit rövidebb visszafelé szakaszból állt. Igazán jól teltek az odafelel km-ek, Zsolttal futottunk kényelmesen, beszélgetve. A latyak és a víz miatt már az első pár km-en átázott a cipőm, ami – én is meglepődtem – nem zavart különösképpen futás közben, viszonylag hamar megszoktam. Tizenpár km után hajráztunk a visszafordult félmaratonosoknak, és nyomtuk tovább a magunk adagját. 23,5 km aztán mi is csináltunk egy hátraarcot, és … majdnem hanyatt vágódunk. Olyan erős szembeszél fújt, hogy rendesen neki kellett feküdni, ha haladni akartunk. A beszélgetés megszűnt (mondjuk nem is értettük volna egymás szavát abban az orkánban), csak a mozgásra koncentráltunk. A visszafelé úton – bár egyre csökkenő intenzittással -, de végig szembeszél fújt. Előnye annyi volt, hogy felszárította a latyakot, így a cél felé haladva már nem ázott el ismét a cipőm, sőt a nagy légmozgásban még száradt is valamennyit. A 42 km-t 3:59:51 alatt tudtam le, ami tök jó, mert előzetesen 4 órát terveztem. 🙂 A verseny egyébként nagyon jól volt szervezve, meleg helyen öltözés/zuhanyzás, kb öt km-enként frissítőpontok, az útvonal szinte teljesen sík, napsütés. Ha a szél nem lett volna mentem volna még egy kört. 🙂 Na jó nem, de tényleg minden szuper volt.

Hétfőn aztán megkezdődött a munka, és vele együtt a kondi, meg a kerékpározás, meg a hétköznap reggeli futások. Erre a hétre regenerálódó jellegű 15 km-eket terveztem főleg, ennek megfelelően futottam meg ugyan azt a kört kedden és csütörtökön is. Eléggé hideg volt mind a két reggelen, de néhány száz méter után már nem fáztam, csak szépen, lassan kocorásztam.

Nagyjából ennyi történt tehát eddig ebben az évben, és ezzel a kétrészes összefoglalóm végére is értem. Ide kellene valami frappáns befejezés, de nem jut eszembe semmi. Pont, mint a cím esetében.

Sorry, the comment form is closed at this time.